Életmód

GfK: mélyponton a vásárlási hajlandóság

Budapest, 2012. április 16. - Az év első negyedében a GfK Hungária komplex fogyasztói bizalom indexének értéke – a korábbi évek mozgásait követve – újra emelkedett. A fogyasztói várakozások is javultak, ugyanakkor a kereskedelem számára nem kecsegtet túl sok jóval a tény, miszerint a vásárlási hajlandóság a valaha mért legalacsonyabb szintre süllyedt az első három hónapban. Lényegében változatlanok a munkanélküliségre vonatkozó és inflációs várakozások; a többség úgy gondolja, családjának reáljövedelme idén csökkenhet.

A Komplex Fogyasztói Bizalom Index (FBI) értéke az év végi tendenciát megtörve, 2012 első negyedévében közel 8 pontnyit emelkedett és jelenleg 125,3 ponton áll. A Fogyasztói Várakozások Index (FVI) esetében is emelkedés figyelhető meg az év első három hónapjában: az index csaknem 30 ponttal 148,8 pontra nőtt. E növekedés oka, hogy javult mind a háztartások várt pénzügyi helyzetének, mind az ország várt gazdasági helyzetének megítélése, utóbbi esetében különösen a rövid távú, vagyis 12 hónapra vonatkozó várakozások javultak nagyobb mértékben.

A három index egymáshoz viszonyított alakulása, 2009. március – 2012. március

Forrás: Fogyasztói Bizalom Index, GfK Hungária
 

A Vásárlási Hajlandóság Index (VHI) január-március időszakban utoljára a tavalyi év elején látott mértékben – 16 ponttal – csökkent és 99,2 ponton állt meg 2012 márciusában. „Ez a valaha mért legalacsonyabb érték és a kereskedelem szempontjából nem feltétlenül biztató – hívta fel a figyelmet Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója. „A három index időben egymáshoz viszonyított alakulását tekintve szembeötlő a fogyasztói várakozások és a vásárlási hajlandóság egymástól elválása; a vonatkozó indexértékek vonalának egyfajta „ollóként” nyílása az aktuális negyedévben” – mutatott rá a szakember a jelenségre.

A munkanélküliség alakulásával kapcsolatos vélekedések 2012 márciusában hasonló képet mutatnak, mint az előző negyedévben: a lakosság több mint fele (51 százalék) számít a munkanélküliség növekedésére, míg korábban 54 százalékuk vélekedett hasonlóképpen.

Lényegében az inflációs várakozások sem térnek el az előző negyedévben mért eredményektől, mert a lakosság túlnyomó része – tízből kilencen – továbbra is az árak emelkedésére számít. A válaszadók átlagosan 9 százalékos növekedést várnak az elkövetkező 12 hónapban.

A család reáljövedelmére vonatkozó várakozások továbbra is kedvezőtlenek: a megkérdezettek közel kétharmada (66 százalék) az inflációnál kisebb mértékű növekedéssel számol, vagyis reáljövedelmük csökkenését prognosztizálják.

A hitelfelvételi kedv lényegében nem változott: a lakosság 21 százaléka gondolja úgy, hogy most nem alkalmas az idő hitelfelvételre (szemben az előző időszakban mért 23 százalékkal), 75 százalékuk pedig úgy nyilatkozott, hogy soha nem venne fel hitelt (ez az arány az előző időszakban 71 százalékot tett ki). A hitelfelvételi kedv alakulásának hátterében az áll, hogy tízből mintegy négyen (42 százalék) a hitelkamatok növekedésére, míg további 30 százalékuk azok változatlanságára számít a következő 12 hónapban.

A megtakarításokról alkotott vélemények nagymértékben romlottak az előző negyedévhez képest: a válaszadók 39 százaléka bizonytalan azzal kapcsolatban, hogy korábban tervezett vásárlásra felhasználja-e megtakarításait, míg 27 százalékuk szerint most egyáltalán nem érdemes nagyobb háztartási eszközt vásárolni.

Ötvenhét százalékra csökkent a lakásvásárlást érdemesnek tartók aránya, azaz minden második honfitársunk venne lakást mostanság. A lakosság mintegy fele (54 százalék) tartja jó befektetésnek a lakásvásárlást. A lakásuk eladására mindössze 6 százalék tartja alkalmasnak a jelenlegi időpontban a körülményeket.

A kutatásról
A GfK Hungária Piackutató Intézet 2004 tavasza óta vesz részt a Michigani Egyetem licensze alapján készülő és a világ számos pontján mértékadónak tartott Fogyasztói Bizalom Index (FBI) felmérésben. A GfK Hungária és a Corvinus Egyetem közös komplex FBI-je összegzi a háztartások tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó vásárlási hajlandóságát, jelenlegi anyagi helyzetük megítélését az egy évvel korábbihoz viszonyítva, a jövő évi pénzügyi helyzetükre vonatkozó várakozásokat, az ország következő 12 hónapban és az elkövetkező öt évben várható gazdasági helyzetének megítélését.
Az adatok felvétele 2012 márciusában történt.
 

Tovább romlott a hazai fogyasztói hangulat
 

Egyre kevésbé bízik a lakosság az ország gazdasági kilábalásában, legalábbis ezt mutatják a GfK Hungária fogyasztói bizalom indexének 2011. decemberi adatai. A komplex mutató szinte valamennyi elemének értéke romlott: visszaestek a fogyasztói várakozások és a jellemzően korrekciós hatással bíró karácsonyi szezon ellenére mérséklődött a vásárlási hajlandóság. A tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet vélhetően az év végi ajándékvásárlási láz miatt enyhén emelkedett.

Tovább csökkent – 13 ponttal – a GfK komplex Fogyasztói Bizalom Index (FBI) 2011 decemberében az őszi eredményekhez képest. Az FBI jelenlegi értéke a szeptemberi 130,1 ponttal szemben 117,5 pont, ami rövid távon legközelebb a 2009. márciusi értékhez áll. A Fogyasztói Várakozások Indexe (FVI) is mintegy 21 pontot zuhant és értéke így mindössze 119,4 pont. Az FVI csökkenésének oka, hogy romlott mind a háztartások várható pénzügyi helyzetének, mind az ország várható gazdasági helyzetének megítélése. Ez utóbbi esetében különösen a rövid távú, vagyis a 12 hónapra vonatkozó várakozások romlottak.

A komplex FBI alakulása, 2008. december – 2011. december

A Vásárlási Hajlandóság Index (VHI) enyhén – 2,7 ponttal – csökkent és 115,4 ponton állt 2011 decemberében.

A munkanélküliség alakulásával kapcsolatban némiképp túlsúlyba kerültek a negatív vélekedések 2011 decemberében az előző negyedévhez képest: a lakosság több mint fele (54 százalék) számít a munkanélküliség növekedésére a korábbi 46 százalékkal szemben.

Az inflációs várakozások hasonló képet mutatnak, mint az előző negyedévben, mert a lakosság túlnyomó része (91 százalék) továbbra is az árak emelkedésére számít. A válaszadók átlagosan 9 százalékos drágulásra számítanak a következő 12 hónapban.

A család reáljövedelmére vonatkozó várakozások továbbra is kedvezőtlenek: tízből hatan az inflációnál kisebb mértékű növekedésre számítanak, vagyis a reáljövedelmük csökkenését prognosztizálják.

A hitelfelvételi kedv lényegében nem változott: a lakosság 23 százaléka úgy gondolja, most nem alkalmas az idő hitelfelvételre (ez az arány az előző időszakban 28 százalék volt), a szeptemberi 69 százalékkal szemben decemberben a megkérdezettek 71 százaléka nyilatkozott úgy, hogy soha nem venne fel hitelt. Ennek hátterében az áll, hogy a lakosság több mint fele (55 százalék) a hitelkamatok növekedésére számít a következő 12 hónapban.

A megtakarításokról szóló vélemények szintén alig változtak az előző negyedévhez képest: a válaszadók 37 százaléka bizonytalan azzal kapcsolatban, hogy felhasználja-e a megtakarításait egy korábban betervezett vásárlásra, 16 százalék szerint pedig most egyáltalán nem érdemes nagyobb háztartási eszközt vásárolni.

Csökkent a lakásvásárlást érdemesnek tartók aránya, azaz decemberben már csak a megkérdezettek 46 százaléka – majdnem minden második magyar – venne lakást. A lakosság másik közel fele (45 százalék) jó befektetésnek tartja a lakásvásárlást. Lakása eladását mindössze 5 százalék tartja érdemesnek.

A rendkívül alacsony értékek hátterében az áll, hogy szinte minden tekintetben romlott a lakosság véleménye: most már hosszú távon is egyre kevésbé bíznak az ország helyzetének javulásában – tízből alig négyen –, rövid távon pedig mindössze minden tizedik honfitársunk. A komplex fogyasztói bizalom index a válság mélypontján mért értékre süllyedt és a fogyasztói várakozások indexe (FVI) is újra visszaesett. A vásárlási hajlandóság csak kismértékben mozdult el, de egyrészt eleve alacsony szintről indult, másrészt a karácsonyi szezon pozitív hatása érvényesülhetett (az emberek kevésbé fogták vissza vásárlásaikat).

"Míg Németországban a tavalyi év végén javultak a fogyasztói és jövedelmi várakozások, sajnálatos módon hazánkat nem érte el ez a pozitív trend. A mutatókban a reményvesztettség és a kilátástalanság egyértelműen érződik, akár a családok, akár az ország helyzetét nézzük. Nálunk már az is nagy előrelépés volna, ha megállna a csökkenő tendencia, és a lakosságnak lenne oka bizakodva tekinteni a jövőbe" – mondta el Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója.

A kutatásról
GfK Hungária Piackutató Intézet 2004 tavasza óta vesz részt a Michigani Egyetem licence alapján készülő és a világ számos pontján mértékadónak tartott Fogyasztói Bizalom Index (FBI) felmérésben. A GfK Hungária és a Corvinus Egyetem közös komplex FBI-je összegzi a háztartások tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó vásárlási hajlandóságát, jelenlegi anyagi helyzetük megítélését az egy évvel korábbihoz viszonyítva, a jövő évi pénzügyi helyzetükre vonatkozó várakozásokat, az ország következő 12 hónapban és elkövetkező öt évben várható gazdasági helyzetének megítélését. Az adatok felvétele 2011 decemberében történt.
 

Gyorséttermek, üdítőitalok, párkapcsolat – ahogy a fiatal felnőttek látják

A gyorséttermek ismertségét tekintve a fiatalok 70%-ának a McDonald’s jut először az eszébe. A legnépszerűbb gyorséttermek megegyeznek a legismertebbekkel. Az üdítőital-márkák közül a Coca-Colát említették a legtöbben elsőként mint ismert márkát. Minden harmadik fiatal jelenleg párkapcsolatban él - ezek a legfontosabb megállapításai annak a „Fiatal Felnőttek” (F&F) elnevezésű országos kutatássorozatban készült felmérésnek, amelynek során 2011 harmadik negyedévében az Ipsos 585 fő, 15-25 év közötti, a korosztályt reprezentáló fiatalt kérdezett meg személyes módon. A kutatás témái a gyorséttermek, üdítőital márkák ismertsége és a párkapcsolatok voltak.

A legnépszerűbb gyorséttermek megegyeznek a legismertebbekkel: ezek a McDonald’s, a Burger King, a KFC és a Pizza Hut. A legjobb minőségű gyorsétteremnek a McDonald’s számít, amit a nők átlagosan jobb minőségűnek tartanak, mint a férfiak. A McDonald’s, a Burger King és a Don Pepe gyorsétteremről gondolják a fiatalok, hogy leginkább nekik való. A 15-20 éves, és a 21-25 éves korosztály között is megfigyelhető különbség: míg az előbbiek a McDonald’s-ot preferálják jobban, az idősebb korosztály a Pizza Hutot tartja inkább neki valónak a fiatalabb korosztályhoz képest. A McDonald’s népszerűségét mutatja, hogy a fiatalok majdnem kilenc-tizede gondolja róla, hogy fiatalos, modern márka, míg a Burger Kingről „csupán” minden második fiatal véli ugyanezt. Érdekes módon a legtöbb fiatal - átlagosan minden harmadik - szerint a McDonald’s foglalkozik leginkább az egészséges táplálkozással, ezt követi a Főzelékfaló Ételbár és a Burger King.
Az üdítőital-márkák közül a Coca-Colát említették a legtöbben elsőként mint ismert márkát.

A legismertebb márkák közé tartozik még a Pepsi, a Fanta és a Sió, amelyeket a fiatalok több mint 90%-a ismer. Népszerűség alapján a dobogós helyeket a Coca-Cola, a Pepsi és a Fanta foglalja el. Általában elmondható, hogy az idősebb korcsoport, a 21-25 évesek sokkal népszerűbbnek tartják a Pepsit, a Fantát, a Bravot és a Happy Day-t is szemben a fiatalabb, 15-20 éves korúaknál. A Coca-Cola, a Fanta és a Cappy a három leginkább modernnek, fiatalosnak, megbízhatónak tartott üdítő, amely az árát is megéri.

A természetességet tekintve a gyümölcslevek kerülnek előtérbe a szénsavas üdítőitalokkal szemben, a listát a Sió vezeti, amelyet a HohesC, a Cappy, a Rauch és a HappyDay követ. Ezeket a márkákat a fiatalok több mint egyharmada tartja természetesnek. Nem meglepően, ezen a listán a Coca-Cola, a Fanta és a Pepsi az utolsó helyen szerepelnek, ezeket a márkákat említették a legkevesebben, ugyanakkor ezen utóbbiakat viszont jó szomjoltónak tartják a gyümölcslevekkel szemben. A gyümölcslevek kisebb népszerűsége annak is betudható, hogy a válaszadó fiatalok ezeket drágábbnak tartják a többi üdítőital-márkához képest. A HohesC, a Rauch, és a Cappy márkák a 15-25 éves korosztályban minden ötödik válaszadó szerint többe kerülnek, mint amennyit fizetnének érte. Összességében elmondható, hogy a fiatalok annak ellenére, hogy tisztában vannak a gyümölcslevek egészségesebb voltával, mégis a szénsavas üdítőitalokat választják szívesebben, mivel olcsóbbak és az ízüket is jobban szeretik.

A kutatás utolsó témája a párkapcsolatokról szólt. Minden harmadik fiatal jelenleg párkapcsolatban él, ebből több nő, mint férfi. A 21-25 éves korosztályban minden második fiatalnak van párkapcsolata, míg a 15-20 évesek közül csak minden ötödikre igaz ez az állítás.

A legtöbben barátokon, ismerősökön keresztül ismerkednek, de fontos helyszínnek számít az iskola és a szórakozóhelyek is. Míg a fiatalabb, 15-20 évesek leginkább iskolán keresztül találták meg legutóbbi párjukat, és többségüknek 4-6 hónapig tartott a leghosszabb párkapcsolatuk, az idősebb, 21-25 évesek többsége barátokon, ismerősökön keresztül ismerte meg párját, és 1-2 éves leghosszabb kapcsolatról számoltak be. A fiatalok egyharmadának van elképzelése az ideális párról. Az erről alkotott konkrét elképzelésekben nagyjából ugyanolyan arányban szerepelnek a külső és belső tulajdonságok. A legfontosabb szempontok közé sorolható belső tulajdonságok alapján az intelligencia/műveltség, kedvesség, megbízhatóság, hűség, és a jó humor. A külső tulajdonságok közül a szép külső, és a hajszín alapján választanak párt leginkább a fiatalok. Azon fiatalok közül, akik konkrét ideállal rendelkeznek, tízből heten azt válaszolták, hogy jelenlegi partnerük megfelel ezeknek az elképzeléseknek.

A párválasztás során az őszinteség és kedvesség mellett a kinézeté, a stílusé, és a hasonló érdeklődésé a döntő szerep. A 15-20 éves korosztályhoz képest a 21-25 évesek számára már fontosabb szempont a házasságról, a gyermekvállalásról alkotott hasonló vélemény. Habár foglalkoztatja a fiatalokat a gyermekvállalás, minden második 15-25 éves fiatal még sosem gondolkodott el rajta.

Végül elmondható, hogy a fiatalok párjukkal legszívesebben moziba, vagy színházba járnak szabadidejükben, de gyakori közös program a tanulás/munka, a vásárlás és a sportolás/táncolás is, vagy egyszerűen az otthoni pihenés. A férfiak általában szívesebben járnak színházba, vagy bulikra, szórakozóhelyekre és a közös főzést is jobban élvezik, szemben a nőkkel, akik inkább a családi összejöveteleket, a kirándulásokat és a közös vásárlást szeretik.
 

A devizahitelesek nagyjából egyötöde képes a végtörlesztésre

Bár a jelzálog alapú devizahitelesek 36 százalékának állna szándékában a végtörlesztés, valójában legfeljebb 19%-uk lehet képes erre. A szeptember 14-18. között, a TNS Hoffmann piackutató cég által 1500 fő megkérdezésével végzett kutatás alapján a végtörlesztők száma tehát valószínűleg 150.000 körül alakul majd, de legfeljebb 185.000 lesz. Ők azok, akik rendelkeznek elegendő saját vagy családi megtakarítással, vagy hitelképesek. A végtörlesztés miatt a bankoknál keletkező azonnali árfolyamveszteség ezek alapján 175 milliárd Ft lehet – derült ki a TNS Hoffmann által készített elemzésből.

A végtörlesztésre különféle stratégiák jöhetnek szóba: azok a devizahitelesek, akik reálisan képesek lesznek a végtörlesztésre, zömmel (51%-uk) saját vagy családi megtakarításaikat mozgósítják majd, 40%-uk tervezi, hogy forinthitelből finanszírozza a végtörlesztést, míg a maradék 9% egyelőre bizonytalan.

Az, hogy maga a hiteles mennyire biztos abban, hogy élni fog a végtörlesztés lehetőségével, fontos dimenzió, amely mentén a háztartások közt érdekes különbségek fedezhetők fel.

Azok, akik úgy gondolják, biztosan élni kívánnak az előtörlesztés lehetőségével, jellemzően fiatal családok egy kiskorú gyermekkel, ahol a családfő 30 év alatti, túlnyomórészt közép- és felsővezetői beosztásban, vagy tulajdonosként, ill. vállalkozóként keresi a kenyerét. A végtörlesztéssel biztosan élni kívánók közel fele saját megtakarításból tervezi kiegyenlíteni az átlagosan 3,1 millió Ft-os tartozását. Közülük 27% a folyószámláján, vagy lekötött forintbetétekben lévő megtakarítását használná fel, másik 27% a Tartós Befektetési Számláját törné fel, vagy lakástakarék-pénztárban felgyülemlett megtakarításához nyúlna, míg az ingatlaneladás lehetőségével 13%-uk számol. Ezen hitelfelvevői kör végtörlesztési esélyeit erősíti az is, hogy hitelképesek: ha a saját megtakarítás nem elegendő a tartozás kiegyenlítésére és bankjuktól forinthitelt igényelnének, jövedelmük és a jelenlegi devizahiteleik havi törlesztő-részlete alapján nagy valószínűséggel még az új, szigorúbb folyósítási kritériumok szerint is hitelképesnek bizonyulnának.

Azok, akik nem ennyire biztosak még a döntésükben, de elképzelhetőnek tartják, hogy végtörlesztik fennálló tartozásukat, inkább a középkorú (30-49 éves) párok alkotta, egy-két gyermekes családok, ahol a háztartásfő diplomás, beosztott szellemi munkát végez, tulajdonos, vállalkozó, vagy valamilyen vezetői állásban dolgozik. Talán meglepő, de a döntésükben egyelőre kissé bizonytalanok rendelkeznek magasabb jövedelemmel. Bizonytalanságuknak nem a fizetőképességük az oka, hanem az, hogy jellemzően magasabb tőke- és kamattartozást – átlagosan 6,2 millió Ft-ot – kellene végtörleszteniük, s ennek előteremtése érthető módon több bizonytalanságot hordoz. Az előtörlesztésüket csak valószínűsítők inkább külső forrásokra támaszkodnának: jórészt bankhitelre (44%-uk), amit további 16%-uk saját, vagy rokoni, baráti kölcsönnel egészítene ki. Ebben a körben a kizárólag saját megtakarításból előtörlesztők aránya csupán 17%.

Azok között, akik nem kívánnak, vagy saját megítélésük szerint nem tudnak élni a végtörlesztés lehetőségével, két csoport felülreprezentált: az 50 éven felüli, kiskorú gyermeket már nem nevelő párok, és a középkorú, 30-49 éves, két kiskorú gyermeket nevelő szülők. Ez utóbbit a végtörlesztést valószínűsítőktől leginkább a háztartásfő státusa különbözteti meg: itt átlagon felüli arányban találunk olyan háztartásokat, ahol a háztartásfő szakmunkás vagy középiskolai végzettséggel rendelkezik; e körben szintén átlagon felüli az inaktívak aránya (nyugdíjas vagy munkanélküli), s a háztartás nettó jövedelme is alatta marad az előtörlesztést választókénak.

Érdekes eredmény, hogy azok, akik csak forinthitelből tudják visszafizetni fennálló devizahitelüket, és egyértelmű a végtörlesztési szándékuk, azoknak az átlagos tőke- és kamattartozása 6,7 millió forint, míg azok, akiknek szándéka bizonytalan, 10 millió forintnyi hitelt kellene felvenniük. A hitelfelvételt tervezők hitelképessége azonban bizonytalan. A PSZÁF ajánlásaiból kiindulva, e háztartások jövedelme és jelenlegi hitelük törlesztőrészlete alapján konzervatív becslés szerint is legfeljebb 46 százalékuk, mintegy 93.000 család bizonyulna hitelképesnek.

A bankok vesztesége természetesen számos tényezőtől függ. Ha a végtörlesztők száma 150.000 körül alakul, a veszteségszámláló 175 milliárd forint körüli összeget fog mutatni. Amennyiben a végtörlesztők száma eléri a 185.000-et, a bankszektor azonnali árfolyamvesztesége akár 220 milliárd forint is lehet, ami a teljes szektor elmúlt ötévi éves átlagos üzemi eredménye ¾-ének felel meg – áll a TNS Hoffmann által készített elemzésben.

Módszertan: a kutatás telefonon, 1518 fő megkérdezésével országos reprezentatív mintán zajlott, 2011. szeptember 14-e és 18-a között. A megkérdezettek között 360-an rendelkeztek valamilyen jelzálog alapú devizahitellel. A devizahiteles körre nézve a kutatás statisztikai hibahatára +4,8% (95%-os megbízhatósági szint mellett egy jellemző 30-70%-os dichotóm eloszlás esetén).
 

Vasárnap szívesen vásárolunk

A vasárnapi vásárlás meghatározó eleme a magyar fogyasztói magatartásnak. A magyarok 48 százaléka, 1,9 millió család vásárol vasárnap – derült ki a TNS Hoffmann által végzett országos felmérésből. A május második hetében lezajlott kutatásból megtudhatjuk azt is, hogy a vasárnapi vásárlók által elköltött alkalmanként átlag 12.500-15.000 Ft alapján a törvénytervezet által érintett éves forgalom is százmilliárdos nagyságrendű lehet.

Jelentős változásokkal járna mind a lakosság, mind pedig az érintett kereskedelmi vállalkozások szempontjából, ha életbe lépne a kötelező vasárnapi zárva tartást elrendelő jogszabály. Az országos reprezentatív mintán végzett felmérés szerint ugyanis a lakosság 48 százaléka vásárol vasárnap.

Budapesten és a megyeszékhelyeken a megkérdezettek fele, de a vidéki városokban és a falvakban élők negyven százaléka is látogatja az üzleteket vasárnap. A életkor szerinti megoszlást nézve a legnagyobb arányban – 65 százalékuk – a 18-35 év közötti korosztály jár vásárolni vasárnap is, de a 36-55 év közöttiek 54 százaléka szintén jár az üzletekbe vasárnap. A vásárlói szokásokra vonatkozóan az is elmondható, hogy általában a család több tagja együtt jár a boltokba, s a vasárnapi vásárlók 45 százaléka több mint egy órát tölt az üzletekben, így a vasárnapi vásárlás tulajdonképpen családi program. Az eredményekből az látszik, hogy a vasárnapi vásárlás stabil és meghatározó eleme a magyar fogyasztói magatartásnak.
 

Átlagosan 12.500-15.000 Ft-ra becsülhető az az összeg, amit a vasárnap vásárlók a hét utolsó napján a boltokban és a bevásárló központok éttermi egységeiben hagynak. Kérdés, hogy ezt az összeget elköltik-e a vásárlók más napokon, ha életbe lép a kötelező vasárnapi zárva tartásról szóló jogszabály.

A vásárlással töltött idő, valamint a vásárlásban részt vevő családtagok száma és az elköltött összeg között határozott korreláció mutatkozik: ha többen együtt mennek vásárolni, az elköltött összeg csaknem duplázódik. Ha az üzletek vasárnap zárva tartanának, a vasárnap is vásárlók zöme szombaton és hétköznap menne az üzletekbe – hétköznap viszont mind a rendelkezésre álló idő, mind vélhetően a vásárlásban résztvevő családtagok száma is kevesebb lenne. A kutatás eredményeiből az valószínűsíthető, hogy az említett hatások miatt a kiskereskedelmi láncok jelentős bevételtől esnének el.

A törvény fogadtatására adott válaszokból kiderült, hogy a vasárnap is vásárlók 59%-a (mintegy 650-850.000 ember) a javaslattal kapcsolatban inkább elutasító. Az egyedül vásárlók 53%-a, a többedmagukkal vásárlóknak 61%-a, közülük pedig a gyermekeikkel együtt vásárlóknak pedig 67%-a nem ért egyet a boltok vasárnapi zárva tartásáról szóló törvényjavaslattal. A családjukkal vásárlók közül a boltok vasárnapi zárva tartását leginkább az 55 év felettiek ellenzik (71%-uk), míg a javaslattal kapcsolatban leginkább a középkorúak megértők (a 36-55 éves generáció körében 31% a javaslattal egyetértők aránya).

Módszertan: a kutatás telefonon, 940 fő megkérdezésével országos reprezentatív mintán zajlott, 2011. május 9-e és 14-e között.

Korábban a húsvéti figurák főleg az olcsóbb nugátból készültek, újabban viszont a tejcsokoládé dominál

A húsvéti szezonális édességek kiskereskedelmi forgalma évek óta lassan csökken. Bolti eladásuk az előző évhez képest, a 2010-es ünnepi időszakban 1 százalékkal kisebb, mintegy 2,7 milliárd - állapította meg a Nielsen piackutató vállalat Kiskereskedelmi Indexe. Mennyiségben, a mínusz 8 százalék következtében a forgalom mintegy 820 tonna.

Legnépszerűbbnek évekig a csokoládétojás bizonyult. Tavaly azonban a nyúl – értékben – megelőzte. A tojás piacrésze ugyanis 38 százalékra csökkent, míg a nyúlé 40-re emelkedett, értéket tekintve. Utánuk a más ajándékot is tartalmazó édességcsomagok következnek 8 százalékos részaránnyal, majd a hagyományos csomagok és a csokoládéból készült kacsa/bárány/csibe 7-7 százalékkal.

Gyorsan átalakult ez a piac, hiszen csokoládéfajta szerint mennyiségben a húsvéti figurák kétharmada készült nugátból 2004-ben. Tavaly viszont tejcsokoládéra jutott majdnem kétharmad rész (62 százalék), a nugátos figurák mutatója pedig 28 százalékra csökkent.

A két drágább szegmens, az étcsokoládé mutatója 7, míg a tej+fehéré 1 százalék.

A tejcsokoládé előretörésének fő oka, hogy az elsősorban nugátra koncentráló kisebb gyártók egy része kevesebbet értékesített. Ugyanakkor erősödni tudott több nagy édesipari vállalat, amelyek elsősorban minőségi tejcsokoládékkal célozták meg a vásárlókat.

A tejcsokoládé jóval drágább, mint a nugát. A tavalyi húsvét hónapjában, áprilisban egy kilogramm tejcsokoládéból készült húsvéti figura mennyiségi eladással súlyozott fogyasztói átlagára 3 924 forint volt, míg nugátból csak 1 872 forint.

Az értékesítésben egyre nagyobb a főleg szupermarketet és diszkontot magában foglaló 401-2.500 négyzetméteres csatorna szerepe. Piaci részesedése 30 százalékról 36-ra nőtt tavaly húsvétkor az előző évi ünnepi időszakhoz képest, mennyiséget tekintve. A bolttípusok között nagyobb lett az 51-200 négyzetméteres hagyományos üzletek részaránya is; 9 százalékról 11-re nőtt.

Húsvéti szezonális édességek – értékben mért – kiskereskedelmi forgalmából a figurák és az ajándékcsomagok piaci részesedése (százalékban)

Forrás:
A fenti információk Magyarország vezető piackutató vállalata, a Nielsen folyamatos kiskereskedelmi kutatásainak eredményeit összegzik. A kereskedelmi láncokból származó elektronikus és a hagyományos kiskereskedelmi egységek felmért adatain alapuló Kiskereskedelmi Kutatások objektív képet adnak a piac alapvető mérőszámairól és trendjeiről. A Kiskereskedelmi Index a napi fogyasztási cikkek piacáról kéthavi, havi vagy akár heti rendszerességgel ad áttekintést. 
  

Új adószabályok: kevesen jártak jól

Az adózás kapcsán kifejezett vélemények megoszlása több kérdésben is nagymértékben hasonlít annak a felmérésnek az eredményeire, amit a Medián pontosan tíz évvel ezelőtt, 2001 februárjában végzett. Jelenleg is a válaszadók valamivel több mint fele (52 százalék) gondolja úgy, hogy az államnak inkább azokat kellene anyagilag segíteni, akik szegényebb körülmények között élnek, míg 42 százalék szerint inkább azokat kell támogatni, akik ezt a munkájukkal és a magatartásukkal kiérdemelték. A megkérdezettek 61 százaléka szerint az államnak akár adóemelés árán is többet kellene költenie egészségügyre és szociális kiadásokra, bár 24-ről 31 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint akkor is csökkenteni kellene az adókat, ha emiatt kevesebb jutna szociális területre. Ebben a kér