FMCG

Erősödtek a gyártói márkák a háztartási vegyiáruk és a kozmetikumok kiskereskedelmében

Különböző trendeket látunk a háztartási vegyiáruk és a kozmetikumok kiskereskedelmében, amikor 2011 első félévét elemezzük. A Nielsen által mért 60 kategória közül értéket is, mennyiséget tekintve is emelkedett például a testápoló krémek, az arc- és szemránckrémek, valamint toalett-tisztítók forgalma tavaly január-júniushoz viszonyítva.

Csak értékben regisztrált a felmérés pluszt többek között a toalett papír, az általános tisztítószer és a papír zsebkendő bolti eladásánál. Mennyiségben többet adtak el, de értékben nem például tamponból, mosószeradalékból és borotvakészülékből.

Például a dezodor

Összességében némileg csökkent a háztartási vegyiáruk és kozmetikumok kiskereskedelmi forgalma idén az első félévben, a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva: értéket tekintve 1, mennyiségben 3 százalékos csökkenést regisztrált a Nielsen piackutató vállalat Kiskereskedelmi Indexe. Mintegy 300 milliárd forint bevételt érnek el a boltok évente a Nielsen által mért 60 háztartási vegyiáru és kozmetikum kategóriából.

Fontos tény, hogy a gyártói márkák piaci pozíciója valamelyest erősödött az első félévben, megállt ugyanis a kereskedelmi márkás termékek piaci részesedésének évek óta tartó térnyerése. Sőt, mennyiséget tekintve a gyártói márkák részaránya 65 százaléktól 68-ra emelkedett a vegyiáruk és kozmetikumok kiskereskedelmi forgalmából, féléves összehasonlításban. Értéket tekintve a mutató stabilan 83 százalék.

Az átlagok mögött természetesen jelentős eltéréseket látunk. Például dezodor bolti eladásából gyártói márkákra értékben a tavaly első félévi 96 százalék után 97 jutott, tusfürdőnél 89-ről 88 százalékra változott a mutató. Az átlaghoz képest jóval alacsonyabb a gyártói márkák részaránya többek között toalett papírnál (58 után 60 százalék) vagy papír zsebkendőnél (tavaly 57, idén 58 százalék).

Sok új termék és innováció

Csatorna típusonként eltérnek a bolti eladásösztönzés módszerei. A vegyiáruk és a kozmetikumok választékát, bolti megjelenítését nagy mértékben meghatározza a bolttípus. Amíg például vegyiárun belül hipermarketekben jelentős a kereslet családi, nagy kiszerelések iránt, addig kis boltok általában néhány cikkelemet tartanak az egyes kategóriákból. Utóbbiakban főleg olyan esetekre készülnek így, amikor vásárlóik háztartásában elfogy egy-egy termék. Kozmetikumokból a hipereknél is szélesebb, specializálódott választékot nyújtanak a drogériák.

Összességében elmondható, hogy a vegyiáruk és a kozmetikumok kínálatát a gyártók jelentős mértékben bővítik termékújításokkal, innovációkkal.

A kategóriák bolton belüli elhelyezkedését és polchelyének nagyságát adott kategória hangsúlyossága határozza meg az érintett láncnál vagy üzletnél. A hiperekben a nagy eladótér lehetőséget ad arra, hogy elkülönítsék a kozmetikum kategóriákat. Sőt arra is, hogy egy üzletben külön koncepciót alakítsanak ki az értékesítésre. A koncepció az elkülönítés mellett egyedi dekorációval is támogathatja az értékesítést. Az egyes termékcsoportok bolton belüli blokkosítását elsősorban az érintett csatorna típusban kialakult vásárlási szokások határozzák meg. Ezért célszerű a kategóriák blokkosítását meghatározó döntési fákat külön kutatni és kezelni.

Változatlan a promóció átlagos aránya

A bolti eladásösztönzés fontos eszköze a promóció. A legutóbbi kumulált év adatai szerint 2010. július-2011. június során a Nielsen által – ebből a szempontból - mért tizenegy vegyi kategória bevételéből átlag 46 százalék jutott promóciós értékesítésre. Ugyanannyi, mint egy évvel korábban. Legnagyobb a promóciók aránya a legutóbbi adatok alapján mosószernél (58 százalék), öblítőnél (57) és tusfürdőnél (51). Legalacsonyabb papír zsebkendőnél (31), pelenkánál és fogkrémnél (34-34).

A Nielsen által mért 60 háztartási vegyiáru és kozmetikum kategória – értékben mért – kiskereskedelmi forgalmából a bolttípusok piaci részesedése (százalékban)

Forrás: Nielsen piackutató vállalat

Értékben emelkedett, mennyiségben stabil

Az élelmiszerek kiskereskedelmi eladása értékben 4 százalékkal emelkedett a legutóbbi hat hónap során, a tavalyi hasonló időszakhoz képest, a Nielsen piackutató vállalat által mért 90 termékcsoportból. Így együttes forgalmuk 2010. december-2011. májusban meghaladta a 640 milliárd forintot.

- Mennyiséget tekintve stabil a bolti eladás, féléves összehasonlításban. Átlag felett nőtt az élelmiszer-üzletek bevétele például sajt, gyümölcsjoghurt, tejföl, étolaj és vaj eladásából - tájékoztat Villányi Ágnes, a Nielsen kereskedelmi kapcsolatok osztályvezetője.

A nagy eladóterű üzletek forgalma mellett növekedést regisztráltak a 200 négyzetméteres és kisebb boltoknál is. Ezáltal utóbbiak piaci részesedése stabil maradt, egyik félévről a másikra. A legutóbbi évek csökkenései után ez a trend javulást jelez

- A hagyományos üzletek stabil piaci pozíciója azért figyelemre méltó, mert a kereken 19 600 általános élelmiszerüzletből 11 100 eladótere 50 négyzetméter vagy kisebb, míg további 6 400 tartozik az 51-200 négyzetméteres szegmensbe – állapítja meg Villányi Ágnes. Ugyanakkor a fogyasztók eléggé koncentráltan vásárolnak: az élelmiszerek eladásából értékben csaknem kétharmad jut a 400 négyzetméternél nagyobb üzletekre.

Az élelmiszerek éves kiskereskedelmi forgalma 2010. június- és 2011. májusb között meghaladta az 1300 milliárd forintot a Nielsen által mért termékcsoportokból.
 

A bolttípusok piaci részesedése a Nielsen által mért 90 élelmiszer kategória – értékben mért – kiskereskedelmi forgalmából (százalékban)

Forrás: Nielsen piackutató vállalat

Nielsen Growthreporter

A Nielsen “Growthreporter” címmel negyedévenként teszi közzé elemzését az élelmiszer, háztartási vegyiáru és kozmetikum európai kiskereskedelmi forgalmáról 21 fejlett európai ország, köztük Magyarország adatai alapján. A jelentés olyan kategóriák elemzésén alapul, amelyek forgalmát a Nielsen valamennyi országban folyamatosan méri.

Az élelmiszer-kiskereskedelem magyarországi forgalma értékben 3 százalékkal nőtt idén az első negyedévben, tavaly január-márciushoz viszonyítva, mennyiségben stabil az eladás - így a növekedés az átlagár emelkedésének a következménye. Többek között ezt állapítja meg a Nielsen piackutató vállalat 21 európai országban végzett felmérése.

– A magyar trend hasonlít a vizsgált országok átlagához – tájékoztat Szalókyné Tóth Judit, a Nielsen igazgatója –, ugyanis a 21 európai piac átlagosan 2 százalékkal bővült értékben az első negyedévben, a múlt évi első három hónaphoz képest. Mennyiségben stabil az eladás. Az átlagár viszont 2 százalékkal nagyobb idén január-márciusban, mint a tavalyi hasonló periódusban.

Értékben az európai növekedés átlaga folytatja a tavalyi harmadik és negyedik negyedév trendjét. Kevésbé kedvező az összkép mennyiség szempontjából. Múlt év harmadik és negyedik negyedévében 1-1 százalékkal emelkedett az eladott áru mennyisége, míg idén az első-harmadik hónapban stagnált.

Szalókyné Tóth Judit rámutat, hogy a magyar piac nominális növekedési üteme földrészünkön az ötödik legnagyobb; Törökország, Csehország, Szlovákia és Ausztria után következik a magyarországi mutató. Fontosnak tartja megjegyezni, hogy nálunk és Szlovákiában származott csak áremelkedésből a boltok nagyobb bevétele az első negyedévben. A top 5-be tartozó piacok közül, ha a mennyiséget nézzük, Törökországban 6 százalékkal adtak el több élelmiszert, háztartási vegyiárut és kozmetikumot, Csehországban 2, Ausztriában pedig 1 százalékkal.

Értéket tekintve hat európai országban csökkent az élelmiszer-kereskedelem idei első negyedévi forgalma, 2010. első negyedéhez viszonyítva. Ennél a mutatónál a sereghajtó Görögország előtt Svájc áll, Németország, Norvégia és Svédország. Említést érdemel, hogy Svájcban csupán az alacsonyabb átlagár miatt mért nominálisan kisebb forgalmat a Nielsen.

Mennyiséget tekintve kevesebb árut adtak el az élelmiszer-üzletek Görögországban, Finnországban, Németországban, Norvégiában, Svédországban, Írországban, Dániában és Nagy-Britanniában 2011. első három hónapja alatt.